2014. január 8.

Creepypasta ep. 2.- Eyeless Jack

Itt vagyok, lehet nekem örülni. Remélem mindenkinek jól telt a karácsony meg a szilveszter.
Ugye tudjátok,hogy ahogy töltöttétek az újév első napját, olyan lesz maga az év is? :D
Én azt fogadtam meg, hogy ezentúl tényleg megpróbálok értelmes időközönként hozni valami újat.(így,hogy végre használható állapotban van a gépem,már nem is lesz olyan komplikált...)
No tehát, ma Eyeless Jack csudálatos történetét hoztam nektek.
Jó étvágyat. :)

"Helló, a nevem Mitch.Azért vagyok itt, hogy elmeséljem egy különös élményem azzal.Nem találok rá jobb szót. Sosem szerettem,ha az emberek a paranormális vagy más hasonlóan hülye kifejezést használtak arra,hogy leírják a természetfeletti jelenségeket. De miután az a dolog meglátogatott,már valahogy értelmesebbnek tűnik még ez a szó is.
Egy héttel azután történt, hogy otthonról a bátyámhoz, Edwinhez költöztem.Épp csak befejeztem a kicsomagolást. Mióta tíz évvel azelőtt elköltözött, szinte egyáltalán nem láttam, ezért nagyon örültem az új helyzetnek.
Aznap hamar elaludtam, de hajnal tájban valami furcsa suttogó zajt hallottam. Azt hittem,hogy csak egy mosómedve így visszaaludtam. Másnap reggel megemlítettem Edwinnek. Ő is hallotta a hangot,de nem aggódott miatta.
Következő éjszaka felriadtam. Ablaknyílást, utána pedig egy hangos puffanást hallottam. Éppen úgy hangzott mintha valaki beugrott volna a szobába,de amikor felkeltem és körbenézten nem láttam semmit.
Amikor lementem reggelizni a bátyám elejtette a kávés csészét ahogy meglátott. A tükörhöz rángatott.Én csak akkor vettem észre,hogy az arcom bal oldalán egy nagy seb éktelenkedik.
Egyből a kórházba rohantunk, mert attól félt,hogy alvajáró lettem és kárt tehetek magamban. Megfagyott a vér az ereimben amikor felemeltem az ingem és megláttam a varrást. Pont a vesémnél. Az orvosok csak sajnálkozva annyit mondtak,hogy a bal vesém egyszerűen eltűnt.
A harmadik éjszaka volt a töréspont. Éjfél körül iszonyatos látványra ébredtem.
Felnéztem és megláttam ahogy az az izé a képembe bámul. Fekete kapucnis pulcsit viselt és sötétkék maszkot aminek sem orra, sem szája nem volt. A legrosszabbnak talán mégis a szemeit mondanám.Vagyis azoknak a hiányát.Nem voltak szemei csak sötét üregek amikből valami furcsa fekete anyag csöpögött.
Felkaptam az éjjeli szekrényről a kamerát és csináltam egy képet.
Amint kattant a gép az a valami rám ugrott és megpróbálta lefeszíteni a karjaimat a mellkasomról. Párszor arcon rúgtam. Amikor kicsit engedett felugrottam,felkaptam a tárcámat, hátha pénzre lesz szükségem és elfutottam. Kirohantam a házból is, egészen a közeli erdőbe. Ott viszont megbotlottam egy sziklában és elvesztettem az eszméletemet.
A kórházban tértem magamhoz. Ugyanaz az orvos jött be hozzám aki előző nap is vizsgált. Azt mondta van egy jó és egy rossz híre.Érdekes felfogása volt a hírekről. Megtudhattam, hogy én kisebb sérülésekkel megúsztam az esetet és a szüleim nemsokára értem jönnek, viszont a bátyám meghalt.
A szüleim vissza vittek Edwin házába, hogy összeszedjem a holmim egy részét.Féltem bemenni a szobámba,de megpróbáltam nyugodt maradni. Összeszedtem pár dolgot, első körben a kamerát.
Ahogy kiléptem a folyosóra pont beláttam a másik hálóba. A testvérem a földön feküdt és valami hevert mellette a földön.Anélkül kaptam fel,hogy jobban megnéztem volna.
Sietve szálltam be a szüleim kocsijába, de nem szóltam nekik semmit Edwinről. Csak ekkor néztem le a kezembe, hogy mégis mit hoztam el. Amikor felfogtam, majdnem elhánytam magam. Egy félig megevett vese volt amit megfestett valami furcsa fekete folyadék."



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése